Mi is az a csomagolástechnika?

Csomagolástechnika, mint marketingeszköz

A túlzott szín használata látszólag felkelti a figyelmet, azonban nem éri el az adekvát hatást. A csomagolástechnikának ezért kétféle elvet kell követni. Először is, a minimális színmennyiségből meg kell találni a megfelelő színkombinációt, amellyel elérhető a megfelelő hatás, másrészt a szín mint szimbólum árulkodjon a termék lényeges tulajdonságairól is. A tudás társadalmában már alapvető követelmény az, hogy a termék már a megjelenésében is legyen informatív a fogyasztó számára. A csomagolástechnika biztosítsa azon technológia kialakítását, létrehozását, amellyel

• a terméket megvédjük a külső hatásoktól, azaz a napsugárzástól, a rovaroktól, rágcsálóktól, a szállításban rejlő veszélyektől, a páratartalomtól, hőmérsékleti szélsőségektől, nedvességtől, szennyeződésektől
• a termékeket és azok alkatrészeit megfelelően elrendezhetjük
• megfelelően tájékoztatjuk a fogyasztókat a termékről
• a termék eladását annak optimális esztétikai megjelenésével biztosítjuk

Mindemellett az Európai Unió előírásaihoz kell igazítani a csomagolás formáját úgy, hogy az alak az adott termékre jellemző legyen, illetve biztosítani kell, hogy a termék az adott szabványoknak és méreteknek megfeleljen. A csomagolás alakjának megtervezésekor figyelni kell arra, hogy ne akadályozza egyfelől a szállítást és anyagmozgatást, másfelől a raktározást, tárolást.

 

A csomagolástechnika akkor optimális, ha 

• megfelelő információt szolgáltat a termékről
• esztétikus
• figyelembe veszi a fogyasztói szokásokat
• a termék és a csomagolás összhangban van
• biztosítja az eladási potenciált

Csomagolástechnika fajtái

Szállítói csomagolások

Ez a fajta csomagolás gyakran két rétegű, külső és belső csomagolásból áll. Elsődleges célja, hogy megvédje a terméket a sérülésektől, ezért az anyagának szakítószilárdságát biztosítani kell. Formáját úgy érdemes kialakítani, hogy az megkönnyítse az áru mozgatását, illetve tárolását. A szállító csomagolás méretét mindezt figyelembe véve kell meghatározni. A csomagolástechnika háromféle eszközt is felhasználhat csomagolószerként:

• csomagolóeszközöket,
• csomagolóanyagokat,
• csomagolási segédanyagokat.

Felhasznált csomagolóanyagok

• Papírcsomagolás

Kedvelt csomagolási eljárás. Ezt használják például a különböző tasakok, zsákok és dobozok elkészítésénél.

• Fémcsomagolás

A fémalapú csomagolás történhet acélból és alumíniumból. Az alumínium felhasználása előnyösebb, mivel könnyebb, mint az acél, korrózióállóbb és ezáltal korszerűbb is.

• Üvegcsomagolás

Ebbe a csomagoláskategóriába tartoznak a különböző palackok, fiolák, ampullák stb.

• Textilcsomagolás

Például: zsák, háló, bála, táska.

• Facsomagolás

Például: láda, hordó, konténer.

• Műanyag csomagolás

Igen kedvelt csomagolási forma, a különböző műanyagok közül inkább a hőre lágyulókat használják fel, ezáltal a formába öntés és a zárás könnyen kivitelezhető. Ezen belül két típust alkalmaznak a csomagolástechnikában, a hajlékony (vékonyabb, mint 1 mm, pl.: zsák, zacskó, tasak) és a merevfalút (vastagabb, mint 1 mm, pl.: tálca, hordó, pohár, rekesz stb).

Csomagolási segédanyagok

Ezek a kiegészítők nagymértékben javítják a csomagolástechnika módszereit.

• Rögzítőelemek: zsineg, pánt, szalag, fonal
• Páramegkötők: aktív baumit, szén, szilikagél, bentonit
• Párnázóelemek: hullámpapír, habosított műanyagok, légpárna, buborékfólia, szálas anyagok
• Záróanyagok: tépőzár, koronazár, dugó, kupak
• Egyéb: címke

Előírt jelölések

• A termék neve
• Összetevők
• Nettó tömeg/térfogat
• Fogyaszthatósági idő vagy a minőség megőrzését jelző idő
• Használati útmutató
• Tárolási feltételek
• Forgalmazó/gyártó neve, címe

Csomagolástechnika története

A csomagolástechnika eredete a középkorra nyúlik vissza. A törökök híresek voltak papírkészítésükről, rendkívül jó minőségű papírt tudtak előállítani. A papírlapok felületét egy különleges anyaggal vonták be, melynek fehér, fényes papírlap lett az eredménye. Nagyon esztétikus hatást keltett az, amikor erre írtak. Ez a bevonatos török papír természetesen drága volt, azonban ebben az időben egy keresett árucikknek számított. A törökök a hódítások idején tovább fejlesztették eljárásukat, kidolgoztak egy egészen új eljárást, a papírmárványozást. Ez az eljárás nagyon összetett volt. Először sűrű, nyálkás főzetet készítettek, amelynek tetejére színes festéket helyeztek. A főzet tetejére nyomták a papírt, amely ettől gyönyörű szín kavalkádot kapott. Amikor megszáradt, erre írni is tudtak. Előszeretettel használták ezt a törökök a különböző diplomáciai érintkezéseknél, mert az erre írt megállapodásokat, szerződéseket nem tudták később megváltoztatni, azt törölni, mivel ha megtették volna, a mintát az megtörte volna. A későbbi időkben, amikor felkapottá váltak a török árucikkek, visszatértek a papír használatához, de immáron a csomagolástechnika céljának kiaknázásaként.

A szigorúan értelmezett csomagolástechnika azonban 1850-ben jelent meg, amikor már mintegy marketing-fogásként használták a csomagolást: a sűrített tejet azzal reklámozták, hogy mivel csomagolásban tartják, sokkal tisztább. Ezzel a csomagolással azt a funkciót is elérték, hogy a csomagolás azt sugallta, hogy a terméknek magas a minősége is. Innentől kezdve kerül egyre inkább reflektorfénybe a csomagolás, mely a terméknek immáron a lényegi tulajdonságát adja. New Yorkban, 1907-ben jelent meg elsőként az az áruház, amely már kizárólag csomagolt árut kínált polcain. Ez a bolt később már kosarat is kínált a vevőknek, majd bevezette az első bevásárlókocsikat is. Különböző kutatások, kérdőívek, pszichológiai vizsgálatok bizonyítják, hogy a csomagolás meghatározó abban, hogy a fogyasztó újból megveszi-e az adott terméket, vagy sem.

A kapitalizmus – és különösen a fogyasztói társadalom – fejlődésével a csomagolástechnikának egyre nagyobb jelentőségre tett szert az áruforgalomban. A verseny mindinkább megköveteli azt, hogy egyre nagyobb hangsúlyt kapjon a gyártott termék esztétikai értéke. Mivel a csomagolás így reflektorfénybe került, a fejlesztések is rá irányultak, így ma már a csomagoláshoz a legkülönbözőbb anyagok és más, kreatív lehetőségek állnak rendelkezésünkre. Így a csomagolás szerepe annyira megerősödött, hogy ma már kijelenthető, hogy csomagolás nélkül egy terméket szinte lehetetlen eladni, a termék pályafutása jelentősen függ annak csomagolásától. Ugyanakkor ezzel a követelménnyel mennyiségi változás jelent meg a csomagolást illetően, mely egyre nagyobb hulladék-felhalmozást jelent. Így egy új követelmény jelent meg a csomagolással szemben: a csomagolás legyen környezetkímélő. Ezzel az új követelménnyel nagy szakértelem szükséges a megfelelő csomagolás előállításához. Fontos a jogszabályok ismerete, marketing, anyag- és technológiai ismeretek, környezetvédelmi szempontok figyelembevétele, logisztikai, nyomdaipari, tipográfiai ismeretek, és mindezek összehangolása, vagy legalább ezek preferenciarendszerének kialakítása.