Mi is az a csomagolástechnika?
Csomagolástechnika, mint marketingeszköz
A túlzott szín használata látszólag felkelti a figyelmet, azonban nem éri el az adekvát hatást. A csomagolástechnikának ezért kétféle elvet kell követni. Először is, a minimális színmennyiségből meg kell találni a megfelelő színkombinációt, amellyel elérhető a megfelelő hatás, másrészt a szín mint szimbólum árulkodjon a termék lényeges tulajdonságairól is. A tudás társadalmában már alapvető követelmény az, hogy a termék már a megjelenésében is legyen informatív a fogyasztó számára. A csomagolástechnika biztosítsa azon technológia kialakítását, létrehozását, amellyel
- a terméket megvédjük a külső hatásoktól, azaz a napsugárzástól, a rovaroktól, rágcsálóktól, a szállításban rejlő veszélyektől, a páratartalomtól, hőmérsékleti szélsőségektől, nedvességtől, szennyeződésektől
- a termékeket és azok alkatrészeit megfelelően elrendezhetjük
- megfelelően tájékoztatjuk a fogyasztókat a termékről
- a termék eladását annak optimális esztétikai megjelenésével biztosítjuk
Mindemellett az Európai Unió előírásaihoz kell igazítani a csomagolás formáját úgy, hogy az alak az adott termékre jellemző legyen, illetve biztosítani kell, hogy a termék az adott szabványoknak és méreteknek megfeleljen. A csomagolás alakjának megtervezésekor figyelni kell arra, hogy ne akadályozza egyfelől a szállítást és anyagmozgatást, másfelől a raktározást, tárolást.
A csomagolástechnika akkor optimális, ha
- megfelelő információt szolgáltat a termékről
- esztétikus
- figyelembe veszi a fogyasztói szokásokat
- a termék és a csomagolás összhangban van
- biztosítja az eladási potenciált
Csomagolástechnika fajtái
Szállítói csomagolások
Ez a fajta csomagolás gyakran két rétegű, külső és belső csomagolásból áll. Elsődleges célja, hogy megvédje a terméket a sérülésektől, ezért az anyagának szakítószilárdságát biztosítani kell. Formáját úgy érdemes kialakítani, hogy az megkönnyítse az áru mozgatását, illetve tárolását. A szállító csomagolás méretét mindezt figyelembe véve kell meghatározni. A csomagolástechnika háromféle eszközt is felhasználhat csomagolószerként:
- csomagolóeszközöket,
- csomagolóanyagokat,
- csomagolási segédanyagokat.
Felhasznált csomagolóanyagok
- Papírcsomagolás
Kedvelt csomagolási eljárás. Ezt használják például a különböző tasakok, zsákok és dobozok elkészítésénél.
- Fémcsomagolás
A fémalapú csomagolás történhet acélból és alumíniumból. Az alumínium felhasználása előnyösebb, mivel könnyebb, mint az acél, korrózióállóbb és ezáltal korszerűbb is.
- Üvegcsomagolás
Ebbe a csomagoláskategóriába tartoznak a különböző palackok, fiolák, ampullák stb.
- Textilcsomagolás
Például: zsák, háló, bála, táska.
- Facsomagolás
Például: láda, hordó, konténer.
- Műanyag csomagolás
Igen kedvelt csomagolási forma, a különböző műanyagok közül inkább a hőre lágyulókat használják fel, ezáltal a formába öntés és a zárás könnyen kivitelezhető. Ezen belül két típust alkalmaznak a csomagolástechnikában, a hajlékony (vékonyabb, mint 1 mm, pl.: zsák, zacskó, tasak) és a merevfalút (vastagabb, mint 1 mm, pl.: tálca, hordó, pohár, rekesz stb).
Csomagolási segédanyagok
Ezek a kiegészítők nagymértékben javítják a csomagolástechnika módszereit.
- Rögzítőelemek: zsineg, pánt, szalag, fonal
- Páramegkötők: aktív baumit, szén, szilikagél, bentonit
- Párnázóelemek: hullámpapír, habosított műanyagok, légpárna, buborékfólia, szálas anyagok
- Záróanyagok: tépőzár, koronazár, dugó, kupak
- Egyéb: címke
Előírt jelölések
- A termék neve
- Összetevők
- Nettó tömeg/térfogat
- Fogyaszthatósági idő vagy a minőség megőrzését jelző idő
- Használati útmutató
- Tárolási feltételek
- Forgalmazó/gyártó neve, címe
Csomagolástechnika története
A csomagolástechnika eredete a középkorra nyúlik vissza. A törökök híresek voltak papírkészítésükről, rendkívül jó minőségű papírt tudtak előállítani. A papírlapok felületét egy különleges anyaggal vonták be, melynek fehér, fényes papírlap lett az eredménye. Nagyon esztétikus hatást keltett az, amikor erre írtak. Ez a bevonatos török papír természetesen drága volt, azonban ebben az időben egy keresett árucikknek számított. A törökök a hódítások idején tovább fejlesztették eljárásukat, kidolgoztak egy egészen új eljárást, a papírmárványozást. Ez az eljárás nagyon összetett volt. Először sűrű, nyálkás főzetet készítettek, amelynek tetejére színes festéket helyeztek. A főzet tetejére nyomták a papírt, amely ettől gyönyörű szín kavalkádot kapott. Amikor megszáradt, erre írni is tudtak. Előszeretettel használták ezt a törökök a különböző diplomáciai érintkezéseknél, mert az erre írt megállapodásokat, szerződéseket nem tudták később megváltoztatni, azt törölni, mivel ha megtették volna, a mintát az megtörte volna. A későbbi időkben, amikor felkapottá váltak a török árucikkek, visszatértek a papír használatához, de immáron a csomagolástechnika céljának kiaknázásaként.
A szigorúan értelmezett csomagolástechnika azonban 1850-ben jelent meg, amikor már mintegy marketing-fogásként használták a csomagolást: a sűrített tejet azzal reklámozták, hogy mivel csomagolásban tartják, sokkal tisztább. Ezzel a csomagolással azt a funkciót is elérték, hogy a csomagolás azt sugallta, hogy a terméknek magas a minősége is. Innentől kezdve kerül egyre inkább reflektorfénybe a csomagolás, mely a terméknek immáron a lényegi tulajdonságát adja. New Yorkban, 1907-ben jelent meg elsőként az az áruház, amely már kizárólag csomagolt árut kínált polcain. Ez a bolt később már kosarat is kínált a vevőknek, majd bevezette az első bevásárlókocsikat is. Különböző kutatások, kérdőívek, pszichológiai vizsgálatok bizonyítják, hogy a csomagolás meghatározó abban, hogy a fogyasztó újból megveszi-e az adott terméket, vagy sem.
A kapitalizmus – és különösen a fogyasztói társadalom – fejlődésével a csomagolástechnikának egyre nagyobb jelentőségre tett szert az áruforgalomban. A verseny mindinkább megköveteli azt, hogy egyre nagyobb hangsúlyt kapjon a gyártott termék esztétikai értéke. Mivel a csomagolás így reflektorfénybe került, a fejlesztések is rá irányultak, így ma már a csomagoláshoz a legkülönbözőbb anyagok és más, kreatív lehetőségek állnak rendelkezésünkre. Így a csomagolás szerepe annyira megerősödött, hogy ma már kijelenthető, hogy csomagolás nélkül egy terméket szinte lehetetlen eladni, a termék pályafutása jelentősen függ annak csomagolásától. Ugyanakkor ezzel a követelménnyel mennyiségi változás jelent meg a csomagolást illetően, mely egyre nagyobb hulladék-felhalmozást jelent. Így egy új követelmény jelent meg a csomagolással szemben: a csomagolás legyen környezetkímélő. Ezzel az új követelménnyel nagy szakértelem szükséges a megfelelő csomagolás előállításához. Fontos a jogszabályok ismerete, marketing, anyag- és technológiai ismeretek, környezetvédelmi szempontok figyelembevétele, logisztikai, nyomdaipari, tipográfiai ismeretek, és mindezek összehangolása, vagy legalább ezek preferenciarendszerének kialakítása.